A blues mezején némiképp érzelmesebb húrokat penget. Ez abból adódik, hogy az

átlagosnál több un. moll-bluest játszik, mint a legtöbben. (A "moll" hangnem ugyanis lágyabb hangzású, mint "dúr" megfelelője.) John Mayall felfedezettje ő is. Eric Clapton-t is ő emelte ki az átlagos környezetből. Miles Davis-hez hasonlóan John Mayall & the Bluesbreakers is a siker startvonalának számított mindig is. Míként Davis a Jazz-ben, úgy Mayall a Blues világában, ahol mértékadó szerepet is betöltött egyben. Coco Montoya a '80-as években élvezhette Mayall védő szárnyait, Walter Trouth-tal karöltve. Előbbi bal-, míg utóbbi jobbkezes. Dekoratív volt a színpadkép. Coco az érzelmet, Walter az erőt testesítette meg. A Kisstadionban láttuk őket élőben, de már nem emlékszem, hogy kikkel voltunk ott. Visszatérve Coco-ra, a gitár mellett remekül énekel, miként Walter barátja is. Mindkettőtől osztok meg videót, sőt Mayalltól is, hogy teljes legyen a kép.

 Ebben a videóban külön felhívnám a figyelmeteket Coco zseniális ének-, illetve gitárjátéka mellett (Jimmi módra balkezes, de korántsem két...) az öreg csóka, Delgado korát meghazudtoló frissességére!

Nagycsuri 2015.12.15.