Fiatal, de nagyon érzi a zenét. Benne van a boogie a lábában. Nem kérdés, hogy így született. Ezzel a tehetséggel már az

édesanyja pocakjában is rendelkezhetett. Ahogy kibújt, egyből nyúlhatott a Fenderért. Tuti, oda volt készítve a szülőágy mellé, egy Marshall-comboval együtt. Valami génhiba okozhatja ezeket a mutáns elváltozásokat nála is. Nem hiszem el, hogy ez normális. Bónamaci, Kenny Wayne Shepperd, sorolhatnám... De ott van Derek Trucks, John Mayer​ is, akikről majd később osztok bejegyzést vala. Az is igaz, ha mindenkinek megadatna ez a vele született tehetség, zsenialitás, akkor senkit sem érdekelne. Amúgy, ha valakinek van egy kis "gyakorlata" benne, az első pár hang után megmondja, hogy az illető így született, vagy csak szeretne rendelkezni ezzel az őserővel. Nagyon nem mindegy! Főleg akkor nem, ha egymás mellé teszel a két kategóriából egyet-egyet. Viszonyítási alappal még egy botfülű is megmondja, hogy "itten kérem valami nem stimmel!" Az alábbi felvételen még csak 16 éves Jonny. Kommentár sem szükséges, ha belenézel! A nóta címe pedig sokaknak szívet melengető lészen. '83-ban voltam életem első nagy koncertjén, ahol élőben először hallottam ezt a dalt, Alvin Lee és a Ten Years After előadásában. Soha sem feledem, most is libabőrzök, ahogy e sorokat idevésem Nektek, kedves Feleim. Akkor született ez a Jonny gyerek. Vicces nem? Gyanítom, a rácsos ágyban is ezt a zenét hallgatta.

Nagycsuri 2015.11.27.