Kincsre leltem megint ma reggel. Még nagyon kapirgálnom sem kellett ezen a Youtube nevezetű szemétdombon. Megvilágosodás-szerűen jött a felismerés, hogy nekem most John Mc Laughlint kell hallgatnom. Meg ne kérdezzétek, hogy miért! Csak! Az alábbi formációra pedig
már tudatosan kerestem rá, mert össze akartam hasonlítani a Shawn Lane által jegyzett felállással és produkcióval, amelyről majd a későbbiekben értekezem felétek.
Abban biztos voltam, hogy csalódnom nem kell, hiszen szinte az összes albumát birtoklom John-nak. Azt mondják, kedvencből csak egy lehet. No, nekem a zenében milliónyi kedvencem van, mondhatni, minden napra akad betevő falat. Minden egyes főétkezéshez. Ez a jó a zenében - Minden előadó kicsit más, még akkor is, ha ugyanazt a nótát húzzák. A hangok erdejében nagyon sok az ösvény, végeláthatatlan és bejárhatatlan. Pontosabban, egy ösvénynek sem érni soha a végére. Végtelen a kombinációk lehetősége.
Egyébként, miközben körmölök, épp reggelizek. Még üres a város, köszönhetően az esőnek és a viszonylag korai időpontnak. Igazi szezonról már hosszú évek óta nem beszélhetünk, de azért ha eláll az eső, akkor dolgozni kell. Éves szinten elvegetálgatunk, itt a szebb napokat is megélt belvárosban. Ehhez mondjuk elengedhetetlen a nyári egy hónap, júli 20-aug 20-ig. Ha ez nem lenne, már én is külhonban mosogatnék. Kényszerből. Őszintén szólva, ehhez semmi kedvem. Hajlott korom egyre inkább nem engedi a megalázkodást. Igaz, hogy így is kiszolgáltatott és függő helyzetben vagyok, de itthon. Én itt születtem és itt is szeretnék majd jobb létre szenderülni!
Ez a környék páratlan szépségű és egyelőre a béke szigetének tekinthető. Egyelőre. Reményeim szerint meg is marad ilyennek! Mindenféle külső beavatkozás, szervezett bevándoroltatás és további térkövezés és betonozás nélkül. Így még elviselhető, bár a Kő-tér kopársága és a Balaton-part módszeresen kiirtott zöldövezetei miatt sokat veszített eredetiségéből, természetességéből.
Majd kirándulgatunk a régióban. Káli-medence, Kis-Balaton, Hévíz, Karos, Kustány, Sümeg, Szajki-tavak, Balaton-felvidék és millió más látnivaló.
Kedvencem a Csobánc. Onnét körültekinteni nekem bizony katarzis. Még most is libabőrös vagyok, elég csak magam elé képzelni azt a látványt, melyet nyújt. Nincs hozzá fogható! Talán egy olyan nőhöz tudnám leginkább hasonlítani, akinek bódító szépsége és kisugárzása mellett büszke a tekintete is. Akin látszik, hogy nem adja magát egykönnyen. Akiért meg kell harcolni. Higgyétek el nekem, kevés ilyet hord manapság e Sárgolyó a hátán. Tisztelet a kivételeknek!
Ezt a földet senki sem bitorolhatja el tőlünk. Ez a földanya nem adja magát másnak. A miénk. Ez a szeretet földje és a szeretet népe lakja. Itt semmi keresnivalója se töröknek, se tatárnak, se kortárs hódítóknak, legyen az akár menekült, avagy bevándorló, hiszen egykutya! Ha mégis idejönnek, hát megvendégeljük őket, mielőtt újra útra kélnek. Talán még hamuban sült pogácsát is teszünk majd a saját magunk által készített és nekik ajándékozott tarsolyukba. Nehogy elfeledjék, él egy olyan nép a Kárpát-medencében, aki szeretettel viseltetett irántuk és muníciót adott nekik további vándorlásukhoz. Menjenek Isten hírével és nyújtsák be a számlát azoknak, akik évszázadokon keresztül kifosztották és megalázták őket, mint gyarmati sorban tengődő tetszhalottakat. Akik ma is mindenkit visszatoloncolnak tőlük keletebbre, miközben minket kirekesztőnek bélyegeznek. Angolok, Hollandousok, Belgák, Franciák - a legnagyobb világrablók és gyűlölködők. Nem a tisztes népre, hanem annak "vezetőire" gondolok. Akik megtervezték és levezényelték Europa újkori gazdasági gyarmatosítását, a keleti végek kifosztását. Ami Hitlernek háborúval sem sikerült, az Helmut Kohl-nak békés úton sem jelentett gondot.
No, de tudjuk, hogy az igazi mozgatórugó a háttérben lapul és fölözi le a mindenkori hasznot. Ma kamatnak hívják és mi fizetjük. Sőt! Velünk kamatos kamatot, azaz uzsorát fizettetnek, így esélyünk sincs egyről a kettőre jutni. Mégis itt vagyunk és tesszük a dolgunk. Békésen tűrünk, de pontosan ezért nem tudnak mit kezdeni velünk. Fiatalabb koromban nem értettem, mit jelent ez. Most már tudom, hogy ez a nép - bárány lelkülete ellenére, vagy éppen azért - legyőzhetetlen. Igaz, kifosztásunk szüntelen, de még mindig itt vagyunk és még mindig mi vagyunk itthon. Nem szabad ennek megváltoznia, ahogy az etnikai összetételünk sem változhat tovább a kárunkra! Így is veszélyeztetve vagyunk, minden nemű bevándoroltatás nélkül is. A magam részéről nem tudom elfogadni a rasszok keveredését. Nem csak azért, mert tudom, hogy politikai körmönfontság húzódik ennek hátterében.
De ha már annyira hirdetik sokan a toleranciát, merüljenek el csak a zene tengerében! Ott nincsenek korlátok és határok - sem geopolitikai, sem etnikai, sem vallási, sem műfajbeli. Ott létre jöhet majdan egy világméretű konszenzus, amiben bizonyosan nem létezik a konfliktus.
De a világ másként működik. Én is szeretem sokszínűségét. Ám sokszínűségét globálisan és nem lokálisan tudom csak elképzelni. Én nem azért utazom a Kínai Nagy Fal-hoz, hogy a tetején sétálgatva mekibe botoljak. Viszont azért szívesen elutazom bárhova, hogy számomra ismeretlen kultúrákat és embereket ismerhessek meg. Itthon viszont a vörösboros marhapörköltre és a világ legszebb teremtményére, a magyar nőre vágyom! Nem kell sem fekete, sem sárga, sem egyéb náció...! Nekem a magyar kell, mert bennük van a "spiritusz"! Az én gyermekeim tiszta vérű magyarok legyenek, akik majdan büszkék lehetnek erre! Értve vagyok?
John Mc Laughlin sem költözik össze Zakir Hussein-nel, vagy éppen Anoushka Shankar-ral, csupán egy lemez erejéig hangokat cserélnek egymással. Legyen ez így a nagypolitikában is! Egy-egy közös cél érdekében üljenek össze és cseréljenek eszmét, majd mindenki térjen szépen haza! Ha rám hallgattok, legyen ez a cél a világméretű, vagy ha úgy tetszik a globális béke! Tudjátok mi a titka ennek? Nagyon egyszerű: ha senki sem akar önkényesen beköltözni mások házába, avagy hazájába. Ne bolygassuk meg az isteni rendet!
(Eredeti megjelenés, 2015.07.30. https://www.facebook.com/nagy.testverek.9/posts/877259809034032)
Nagycsuri 2015.10.19.
