Meditáció

Mostoha, esős nyarunk volt az idén. Ezt nemcsak a bőrünkön tapasztaljuk érzékenyen, hanem a boltban, a piacon is. Aki csak teheti, a munka után "mellékes" után néz, kutat, hajt, és a szabad idejét pihenés, önművelődés helyett pluszmunkával tölti. Nem a munkahelyi intenzitással, és nem a munkahelyi órabérért.
A munkahelyi munkaidő-kihasználás érdekében tett szervezési és adminisztratív (munkafegyelmet szorító) intézkedések a kollektívák erőteljes ellenállásába ütköznek. Ma már Itt tartunk, hogy a laza munkafegyelmet valamiféle szocialista "vívmánynak" könyveljük el. Elvégre nem a kapitalizmusban élünk jelszóval nem hagyjuk kidolgoztatni, uram bocsá' kizsákmányoltatni" magunkat.
De önmagunknak, önmagunk kizsákmányolását a legteljesebb mértékig megengedjük. Gondolok itt a hétvégi- és családiház-építőkre, a szakmájukban dolgozó délutáni, hét végi szolgáltatóiparra és minden egyéb, SZTK-járulék alá nem eső, munkabér címén kifizetett, megszerzett jövedelemre, aminek megkeresésére a szabad időben került sor.
Itt van tehát az ellentmondás, ha van (marad) plusz¬energiánk, miért ne dolgozhatnánk azt le a munkahelyen? És miért ne adhatnák meg a munkahelyeken azt a plusz¬pénzt, ami a "másodlagos elosztás" zegzugos, ellenőrizhetetlen csatornáin áramlik egyes zsebekbe, sokszor szocialista elveinkkel össze nem egyeztethető mértékben. Míg azok az emberek, akik olyan szakmában dolgoznak, amit csak a munkahelyen művelhetnek. Igy mellékkeresethez nem jutnak, lényegesen kedvezőtlenebb helyzetben vannak. Ettől még az ő munkájuk nem lesz kevésbé fontos, szükséges, és méltán érezhetik sérelmesnek a helyzetüket.
Ha tehát a munkahelyen dolgoznánk (dolgoztatnánk) többet, és adnánk a pluszpénzt. a felszabadúló munka erőket pedig átirányítanánk oda, ahol tényleg szükséges az, amit csinál, ezzel egyszerre tennénk eleget a munkaidő jobb ki¬használása igényének, és az életszínvonal-emelési politikának
LKM/ DIGÉP üzemi lap, saját irás, a bukás okainak meglátásával 1980 jan.

Bejegyzés: Zenéljünk! No.119.

Fejtő Ferenc: (József Attilával, Szép szó, szerkesztője)

„”A Kelet-Közép-Európai államok politikai sorsa, és a lakosság civilizációs színvonala szorosan összefügg! A Népi. Demokráciák. története 1954!
Értsd saját bunkóságunk, (választásunk) következményeit szenvedjük, tűrjük el, kollaboráns uraikkal, uraiktól!

Tiborc Ő csorda számra tartja gyűlevész
szolgáit, éppenséggel mintha minden
hajszála egy őrzőt kivánna; sok
meránit, ollykor azt hinné az ember,
hogy tán akasztani viszik, úgy körül
van véve a léhűtőktől; s mi egy
rossz csőszt alig tudunk heten fogadni.
Ő táncmulatságokat ád szűntelen,
úgy, mintha mindég vagy lakadalma, vagy
keresztelője volna: és nekünk
szivünk dobog, ha egy csaplárlegény az
utcán előnkbe bukkanik, mivelhogy
a tartozás mindjárt eszünkbe jut.
A jó merániak legszebb lovon
ficánkolódnak, - tegnap egy kesely,
ma szürke, holnap egy fakó: - nekünk
feleség s porontyainkat kell befogni,
ha veszni éhen nem kívánkozunk.
Ők játszanak, zabálnak szűntelen,
úgy, mintha mindenik tagocska bennek
egy-egy gyomorral volna áldva: nékünk

Bejegyzés: Sosem lesz vége? - Szubjektív virológiai helyzetjelentés

Kedves PerPillanat!

Javítva, köszönöm az észrevételt!

Üdv,
NagyCsuri

Bejegyzés: Van választásod!

Béklyót ly-nal, nem pontos jével írjuk.

Bejegyzés: Van választásod!

@Nagycsuri: Nagyon köszönöm :D

Bejegyzés: Vállus fölött

@TúraBukta:

Kedves TúraBukta!

Az elérhetőséget elküldtem üzenetben!

Barátsággal!

Bejegyzés: Vállus fölött

Szia!

Miklóssal szeretném felvenni a kapcsolatot, hogy tööb infot tudjak meg a helyről. Készülünk ide eljönni. Köszönöm előre is.. :)

Bejegyzés: Vállus fölött

Látszólag elveszítetted a gyermekeid. Minden jel erre mutat. De valójában ez csak a felszín. Van egy láthatatlan erő, ami csendben munkálkodik. Amit nem látunk és észlelünk hosszú évekig, de egyszer a felszínre fog törni. A gyermek szenved az elveszített szülő hiányától. Újra és újra felidézi a kedves emlékeket. Dédelgeti őket. A távollét miatt ezek még inkább felértékelődnek, és erősebb színezetet kapnak. Így felejteni sosem fog! Folyamatosan az elvesztett szülővel álmodik. Ha az édesanya meg is próbálja a figyelmét az apa hibáira terelni, hogy ezzel önmaga hibáit, rossz döntéseit elfedje, vagy a gyermek szeretetét (és a különélés döntésének gyermek általi helyeslését!) kiharcolja, illetve a tettéből fakadó lelkiismeret furdalását enyhítse, a gyermek elutasítja ezeket. A gyermek továbbra is tisztának és makulátlannak látja az elvesztett szülőt. Sőt, még inkább ragaszkodik hozzá. Nem lehet bemocskolni tiszta kis világukat. Hosszú évek eltelhetnek az apa hiányában, de amint a gyermek önálló lénnyé válik, saját döntései birtokában megkeresi gyökereit. Ahova tartozik. Semmilyen erő nem gátolhatja meg ebben. Tűzön-vízen átmegy, és harcol azért, ami az övé. És akkor elégtételt vesz. És minden elveszített percet meghatványozva fog eltölteni édesapja szeretetében. És ez a kapocs örökké fog tartani. Elszakíthatatlan lesz. Mert már kiállta a tűzpróbát. Erősebb lesz bármilyen más kapcsolatnál. És soha nem látott magaslatokat fog megélni!!! Ámen!
Persze nem minden csonka családban ez történik. És nem ismerem a Te és gyermekeid helyzetét pontosan. De kívánom, hogy Neked is ilyen pozitív kicsengése legyen ennek a tragédiának, mint amilyen nekem volt. Mai napig az édesapám a világon a legjobb édesapa, és nincs erő, sem földön sem égen, ami elválaszthatna az Ő szeretetétől!
Szokták mondani, amit el tud engedni az ember, azt nyerheti csak meg igazán. Az elengedés nagyon nehéz. De a Te gyógyulásod érdekében elengedhetetlen. És itt talán nem is elengedésről beszélünk, hiszen a gyermekekkel való találkozást mindenképp szorgalmazni kell, küzdeni érte. Hanem talán elfogadás a jó szó. Elfogadni a helyzetet, hogy a gyermek nem velem kel és fekszik, nem éljük meg a mindennapokat, nem nevelhetem stb. De ebből a nehéz helyzetből mégis igyekezni a legjobbat kihozni. A lehető legjobbat. Annak érdekében, hogy gyermekeid mindig egy boldog, kiegyensúlyozott kedves és mosolygós apukát láthassanak magukkal szemben (még ha csak skype-on is), ahhoz lelki nyugalomra kell találj. Minden okod megvan a dühre, vádlásra, haragra, de azzal csak magadnak ártasz (s ezáltal gyermekeidnek is). De Te nem élsz ezekkel. Hanem a szeretet erejével. Ezért meg is lesz a jutalmad. Csak várj türelmesen. A szeretet soha nem látványosan és gyorsan győz. De győz. És ez a lényeg. Vesztesnek tűnhetsz sokak szemében, és talán a sajátodéban is, de igazából Te vagy a nyertes!!! Téged nem önös célok vezérelnek. Neked fontosabb a gyermekeid hogyléte, mint a magadé. Te önmagadon már felülemelkedtél a szeretet nevében!!! Győztes vagy!!! Ezt hidd is el magadról!!! Ekképp járj a világban! És szeresd önmagad, mert értékes vagy!

Bejegyzés: Elengedés

Nekem egészen más csapódott le ennek a dalnak a hallatán. Számomra ez egy csalódásoktól megsebzett nő erőltetett érvelése az egyedüllét mellett. Az egyedüllétet nem önmaga választotta, hanem a sorozatos kudarcba fulladt párkapcsolatok, csalódások, sérülések kergették bele abba a helyzetbe, hogy egyedül maradjon. Nem talált talán alkalmas férfit a családalapításra, gyermekvállalásra. A bajlódás szó is érzékelteti (a család nem lehet bajlódás annak, aki amellett alapít családot, akit szeret, egy arra érdemes emberrel. De egy arra alkalmatlan emberrel bizony bajlódás). A képek egyértelműen alátámasztják a bizonytalanságot, értéktelenség érzését. Nem egy elégedett szingliségben és szabadságban élő nő jelenlétét erősítik meg, hanem egy homályos, öreg szobába bezárt megkeseredett, elmezavarodott nőét, aki az alkohol gőzében, cigi füstjében próbálja önmagát meggyőzni arról, hogy egyedül jobb (bár a szám második felében maga is egybeénekli: nem jó ... egyedül). Tudja a szíve mélyén, hogy ez nem igaz, de érvel mellette. Nincs más választása. Megmagyarázza magának, hogy ez így rendjén van, másképp vádolná önmagát, ha újra egy „tahóra” pazarolná perceit. A kiegyensúlyozatlanságot, a női lélek megsebzettségét és a nőiség megcsonkítását (mely önként történő szándékos, vagy mások általi megcsonkítottság) jól szimbolizálja az arcon elkent smink is, amivel elcsúfítja magát. És így talán a „tahók” is elkerülik. Értéktelennek érzi magát (talán a rossz párkapcsolat hozadékaként), önértékelési problémák garmadát (evési zavarok, fogyási vágy) hordozza. Ez a nő nekem nem családellenes, hanem egyszerűen összetört, magába roskadt. Olyan, mint egy sebzett vad. És ez a szituáció szerintem sokkal több nő életében fellelhető manapság, mint gondolnánk. Egy kórkép, ami nagyon intenzíven van jelen. A szingliség számára egy pajzs a túlélésért. A lélek megóvása az újabb szilánkokra hullástól. A társadalom éhes és mohó elvárására (miszerint miért nem mentél még férjhez, miért nem szültél még? Nő vagy te egyáltalán?) pedig egy hedonista, élni akaró, teljes szabadságra vágyó nő képét testesíti meg. Ez hazugság. Ő is tudja. Ez nem ő. Ez csak a szerep, amit játszik. Hisz a dal végén (6-7. Versszak) újra kikerekedik a család utáni vágy. Mit sem ér az egyedüllét, ha nincs „unokapuszi”, és valaki, aki megfogja ráncos kezét. Ez a nő gyötrődik: hogy egyedül éljen, ami megóvja az újabb sérüléstől, vagy rossz párkapcsolatban. A jó nem adatott meg neki. Az összkép meglátása érdekében bemásoltam az egész szöveget, hogy a kiragadott mondatokat kontextusában is láthassuk:

Olyan bonyolult vagyok és olyan mély
Csak én vagyok nekem a nagy regény,
És csúszok bele a sok hiányba
De mehetek bármely irányba

És nem horkol velem százöt kiló
(De leszólít folyton minden tahó)
Ha sírok az esőben titokban,
Még olyanom sincs, akivel megosszam

Csak azért vagyok, hogy nekem legyen jó
És az boldogít, ami nekem való
Tangózhatok a tilosban
És nem érdekel, hogy mindenki szembe rohan
Olyan jó...

Egyedül - egyedül élek a világban, erre vágytam
Egyedül - én nem bajlódok a babákkal meg a családdal
Egyedül - illetve hárman a magánnyal meg a kutyámmal
Egyedül...

Van némi gondom az evéssel
Zabálok vagy beérem kevéssel
És nézd milyen szépen lefogytam
Csak néha nyüszítek a sarokban

Ha öreg leszek meglesz mindenem
De nem fogja meg a ráncos kezem
Van iPhone-om meg trendi iPhone-tokom
De nem lesz unokapuszi a májfoltokon
És nem érdekel, hogy nekem legyen jó
És nem boldogít, ami nekem való
És nem szambázom a tilosban
És nincs mellettem senki, és nincs aki szembe rohan
Nem is jó...

Egyedül - egyedül élek a világban, erre vágytam
Egyedül - én nem bajlódok a babákkal meg a családdal
Egyedül - illetve hárman a magánnyal meg a kutyámmal
Egyedül - én nem bízom már többé másban, meg a csodában

Bejegyzés: Egyedül! Egyedül?

Kimondottan jóóÓÓÓÓ! :D

Bejegyzés: Zenéljünk! No.107.